Kezdőlap » A délvidéki Kína festői városa, Szucsou
Egyéb kategória

A délvidéki Kína festői városa, Szucsou

A Budapesti Kínai Kulturális Központ izgalmas, virtuális utazásra invitál bennünket a kínai kultúra hónapja alkalmából!

A délvidéki Kínában, ahol egybeolvad múlt, jelen és jövő, megismerkedhetünk Szucsou város különleges kultúrájával, történelmével, hagyományaival! Fedezzük fel az UNESCO világörökség részévé vált víziváros csodálatos kertjeit, hídjait, építészetét, pillantsunk bele az egyedi festőkultúrába, a kézművesség, fafaragás és kalligráfia hagyományaiba, merüljünk el a selyemkészítés műhelytitkaiban, keressünk szellemi kalandokat a dráma és versírás művészetében és ismerjük meg a szucsoui opera háromféle ágát!

A különleges gasztronómia élmények virtuálisan mutatkoznak be, hívószóként egy jövőbeni szucsoui utazás tervezéséhez!


A Budapesti Kínai Kulturális Központ igazgatójával, Jin Hao-val készült interjúban többek között szó esik a délvidéki kultúráról és szülővárosáról, Szucsouról, annak hagyományairól, kertkultúrájáról, mai városképéről és gazdaságáról, a víziváros elnevezésről, illetve a Magyarországgal közös kapcsolódási pontokról is.


Nehéz időszakban kezdte meg működését Budapesten a Budapesti Kínai Kulturális Központ, melynek Ön a vezetője. A pandémia miatt, egyelőre csak online kulturális jelenléttel tudták a Kína iránt érdeklődő magyar közönséget szolgálni. Mi az elképzelés, hogyan tudják a távoli kínai kultúrát ebben a kihívásokkal teli helyzetben közelebb hozni a magyar közönséghez?

A pandémia arra kényszerít bennünket, hogy akaratunk ellenére is fizikai távolságot tartsunk, ugyanakkor ez, az emberek kultúra iránti lelkesedésén mit sem változtat. Az elmúlt bő félév során, a Budapesti Kínai Kulturális Központ online szervezte meg a Bivaly Éve alkalmából kibocsátott bélyeg népszerűsítését, a Taohuawu újévi fametszetek kiállítását, valamint a „Tervezzünk együtt egy jellegzetes kínai női ruhát, egy csipao-t, magyar motívummal” interaktív programot és a „Beszélgessünk a sárkányhajó ünnepről” című rendezvényeket. Arra törekedtünk, hogy az online kulturális rendezvények ugyanolyan gazdagok, sokszínűek és érdekesek legyenek, mint a hagyományosak.

Jelenleg is zajlik a „Délvidék kulturális hónap” elnevezésű rendezvény, ahol Kína déli országrészének vízivárosait mutatjuk be a közönségnek. Gyönyörű tájakat és helyi szokásokat ismertetünk meg Önökkel, melyek sok hasonlóságot mutatnak a szintén folyópartra épült Budapesttel. Keressék fel Facebook oldalunkat, és kövessék velünk az eseményt, ismerjék meg a kínai Délvidéket!

Mint jelent az, hogy délvidéki kultúra? Pontosan mely területeket értjük ezalatt?

Nagyon jó kérdés. A Délvidék konkrétan a Jangcse folyó középső és alsó folyásának a déli, folyómenti területeit jelenti, ahová ma Shanghaj városa és Csianghszu, Csöcsiang és Anhui tartományok tartoznak. A történelem során a Délvidék fogalmának jelentése állandó változásban volt, a terület határai viszonylag képlékenyek voltak. Ugyanakkor, mindig is a vízhez tartozó tájakat, annak szépségét, bőségét jelentette. Mindig is Kína egyik legfejlettebb területe volt, régen és ma is a költők kedvelt helye, melyet számos versben megénekeltek.

A szülővárosom, Szucsou, egy jellegzetes délvidéki város. Sok magyar barátom, amikor kínai útjáról mesélt, említi a Jangcse deltáját, mint olyan helyet, amely mély benyomást tett rá. Ilyenkor mindig nagyon büszkén mondom el, hogy az én szülővárosom, Szucsou, éppen ott van.

Mit kell tudunk Szucsouról?

Szucsou Csianghszu tartományban fekszik, Shanghaj szomszédságában. Területe több mint 8600 négyzetkilométer, állandó lakosságának száma több mint 12 millió. Szucsou óvárosa több mint 2500 éves történelmi múltra tekint vissza, az ún. Wu kultúra jelentős forrásterülete. A Ming- (1368–1644) és a Csing-kor (1644–1911) óta Szucsou a keleti országrész kereskedelmi és kulturális központja, melyet „az emberi világ mennyországának” is neveznek. Szucsou tája gyönyörű, nevezetességei közé tartoznak a világörökségként számontartott régi kertek, a sokféle helyi készítésű termékek, az olyan, országszerte híres kézműves termékek, mint a szucsoui hímzés, a legyező, a jádefaragás, a fafaragás, az újévi képek stb. A város kulturális hagyományai rendkívül gazdagok, sok híres gondolkodó, festő és kalligráfus, építész, színész, irodalmár született itt. Szucsou a kuncsü opera hazája is, mely a szellemi világörökség része.

Sokféle terméket készítenek itt, a leghíresebb közülük kétségkívül a szucsoui hímzés, ami Kína négy leghíresebb hímzése közül a legkifinomultabb és a legszebb. A hímzőmester egyetlen selyemszálat tizenhatfelé hasít, majd ezzel hímez. A kész munka felülete olyan mintha élne, olyan egyenletes a felülete, akár az olajfestménynek. A legjellegzetesebb a kétoldali hímzés: egyazon alapra, ugyanazon hímzési folyamat során, a színére és a visszájára, két különböző képet hímeznek – ez igazán páratlan művészet.

Milyen különbségek és hasonlóságok vannak Budapest és Szucsou között?

Budapest és Szucsou egyaránt vízpartra épült, Budapestet „a Duna gyöngyének” nevezik, Szucsou pedig a Peking–Hangcsou Nagy Csatorna partjára épült. A kínai Nagy Csatornát 2014-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Szucsou egyedi, semmi máshoz nem fogható látványát a víz formálta, a víz táplálja szorgalmas és békés lakosait, rendkívül magas szintű művészet és nagy múltú kultúra hazája.

Annak érdekében, hogy még jobban megmutathassuk a két város közötti hasonlóságokat és különbségeket, a most megszervezésre kerülő Délvidék kulturális hónap rendezvényünk részeként, a Budapesti Kínai Kulturális Központ online fotókiállítást szervezett, „vízparti városok” címmel. A kiállítás magyar fotóművészek szemével mutatja be a Délvidéket és kínai fotóművészek szemével pedig Budapestet. Ezzel, a kultúrákon átívelő látásmóddal fedezhetjük fel és értelmezhetjük újra az általunk ismert világot. Augusztus 11-től fent vagyunk a Facebookon, kövessenek bennünket, és osszák meg velünk véleményüket!

Szucsou nagyon gazdag hagyományokkal és kultúrával rendelkezik. Kevéssé ismerik a szucsoui vízivárosi- és kertkultúrát Európában. Mit tud erről mondani?

– Szucsou a legjellegzetesebb délvidéki víziváros, ezt a nevet nem csak annak köszönheti, hogy áthalad rajta a Nagy Csatorna, hanem annak is, hogy Kína harmadik legnagyobb édesvizű tava, a Taihu-tó partján fekszik. A Taihu-tó kiterjedése több mint 2300 négyzetkilométer, tehát majdnem négyszer akkora, mint a Balaton. Szucsou városát a folyók hálóként szövik át, több mint 340 kisebb és nagyobb híd található a városban. A kis hidak és keskeny folyók, a fehérre meszelt falak és a szürke tetőcserepek egyedi látványt nyújtanak. Ezért úgy is nevezik, hogy „a Kelet Velencéje”.

Szucsou városnak 2500 éves történelme van, emiatt rendkívül gazdag, mélyrétű és változatos kulturális örökséggel rendelkezik. A 13. században az olasz kereskedő, Marco Polo útinaplójában hosszasan dicsérte a város szépségét és pompáját. Az európaiak egy része Szucsouról a régi kertek kapcsán hallott. A császári kertektől eltérően, ezeket a régi kerteket magánszemélyek építtették. Jelenleg kilenc régi szucsoui kertet sorolnak az UNESCO világörökség részeként. A leghíresebb a „Szerény hivatalnok kertje (Zhuo zheng yuan, a Liu-kert és az Oroszlános liget (Shizi lin)” stb.

Szucsou másik kulturális öröksége a kuncsü opera, mely a legrégebbi kínai tradicionális operák egyike. Több mint 600 éves múltra tekint vissza, keletkezése és fejlődése több mint 300, máig létező kínai drámai műfajra hatott, ezért úgy is nevezik, hogy Kína „száz drámájának őse.”

2001-ben a kuncsü operát az UNESCO a szellemi világörökség részévé választotta. A mostani, online kulturális hónap részeként bemutatjuk önöknek Szucsou hagyományos művészeteit, a kuncsü operát, a délvidéki selyem és bambusz fuvolát is. Szucsouról még nagyon sok mindent el lehetne mondani…

A gazdag történelmi múlt mellett, milyen a városkép ma? Mi a jellemző a mai Szucsoura?

– Napjaink Szucsouja régi és egyben modern nagyváros. Ezen túl, a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező tartományi szintű város is egyben. 2020-ban az éves, regionális, bruttó hazai össztermék meghaladta a kettő billió RMB-t, és ezzel az országos rangsorban a 6. helyet foglalja el a városok között. Az egy főre eső GDP 29 ezer USD. Ami az iparát illeti, Szucsoura az export-orientált gazdaság jellemző. 2020-ban a teljes város import-export összértéke meghaladta a 300 milliárd USD-t. Legkiválóbb iparágai a hagyományos feldolgozóipar, a turizmus és a szolgáltatóipar. A helyi kormányzat irányításával az olyan új iparágak, mint az információtechnológia, az orvosbiológia, a nanotechnológia felhasználása, a mesterséges intelligencia stb., az utóbbi években gyors fejlődésnek indultak.

Ugyanakkor, Szucsou az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont, ahonnan elégedetten távoznak a látogatók. A pandémia előtt az idelátogatók száma éves szinten meghaladta a 130 millió főt. A gazdaság gyors növekedése nem befolyásolta Szucsou szépségét és régi hangulatát. Szucsou mindig is óvta gazdag történelmi hagyatékát és páratlan kulturális örökségét. Napjaink Szucsoujában most is láthatjuk azt a 2500 éves sakktáblát, ahol „víz és szárazföld egymás mellett halad, folyó és utca egymás szomszédai.

Milyen konkrét kulturális együttműködési területeket, kapcsolódási pontokat lát Magyarország, Budapest és Szucsou között?

Budapest és Szucsou, mindkettő gyönyörű, sokoldalú, művészi hangulatú és ugyanakkor nemzetközi város. Rengeteg kulturális terület kínál együttműködési lehetőségeket, például a művészet, turizmus, kézművesség, építészet, az óváros megóvása, kreatív művészet stb.. Reméljük, hogy a Budapesti Kínai Kulturális Központ a jövőben még több teret és lehetőséget tud kínálni a kölcsönös együttműködésre a két ország művészeinek a kultúra, a művészet, pl. a kézművesség területén, és segíteni fogja a két város lakosait abban, hogy megismerjék egymás kultúráját, és hosszútávú baráti kapcsolatokat alakítsanak ki.

2021. augusztus 24.

Forrás: Budapesti Kínai Kulturális Központ

(x)

Kövessen minket Facebookon!

Facebook Pagelike Widget
BUDAPEST IDŐJÁRÁS