A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023 első negyedévében a beruházások mértéke éves alapon 2,8 százalékkal mérséklődött. Az eredményt jelentősen befolyásolta, hogy a kormány a háború és az elhibázott szankciók okozta nehéz helyzetben tavaly beruházási stopot rendelt el, így az első negyedévben a közigazgatás nemzetgazdasági ág fejlesztései mintegy 34 százalékkal csökkentek – kommentálta a legfrissebb adatokat keddi közleményében Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára.
Hozzátette, hogy 2023. első negyedévében ugyanakkor jelentősen bővült a beruházások volumene az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság területén. Az ingatlanberuházások esetében meghatározó súlyt képviselt az energetikai korszerűsítések jelentős felfutása, a feldolgozóiparban elsősorban a járműgyártás teljesítménye, míg a mezőgazdaság esetében a gép és járműberuházások növekedése emelhető ki. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy 2023. első negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva 1 százalékkal emelkedett a beruházások volumene – emelte ki Lóga Máté.
A közlemény szerint annak érdekében, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása folytatódjon, a családok és a munkahelyek biztonságban legyenek, valamint hazánk 2023-ban kivédje a recessziót és 1,5 százalékos GDP növekedést érjen el, tovább kell erősíteni a beruházás és export alapú gazdaságpolitikát. Ezt a célt szolgálják a kormány programjai, mint például a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Baross Gábor tőkeprogram és a Széchenyi Kártya Program is, amelyek több mint 3100 milliárd forintnyi likviditást tesznek elérhetővé a vállalkozások számára, így a kamatstoppal együttesen mintegy 2 százalékponttal hozzájárulva a gazdaság bővüléséhez.
Mindezeken túlmutatóan ösztönözni kell a külföldi működőtőke beáramlását, valamint az ebből keletkező profitok újrabefektetését – tette hozzá az államtitkár.
2023. május 30.
(MTI)
