A globális óriásplatformok növekvő médiapiaci súlya, valamint a hirdetési bevételek egyre jelentősebb külföldre áramlása komoly kihívás elé állítja a hazai szereplőket. Csaknem minden második magyar televíziós háztartás rendelkezik már streaming-előfizetéssel, a fiatalok digitális jelenléte azonban aggasztó tendenciákat mutat – szerepel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss Médiapiaci jelentésében.
Az ötödik alkalommal megjelent Médiapiaci jelentés a magyarországi hagyományos és digitális médiapiac legfontosabb folyamatait, a reklámpiac változásait, valamint a lakosság hír- és médiafogyasztási szokásait összegzi – írta az NMHH az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
A kiadvány szerint a technológiai fejlődés 2025-ben tovább formálta a médiafogyasztási szokásokat. A mesterséges intelligencia és az erre épülő chatbotok használata világszerte több mint négyszeresére nőtt, Magyarországon pedig tovább emelkedett a közösségimédia-, videó- és podcastplatformok forgalma. A magyar felhasználók közösségimédia-aktivitása ezzel párhuzamosan meghaladja az európai átlagot: csaknem négyötödük aktívan használja ezeket a felületeket. A hazai internetezők csaknem fele influenszereket is követ, 2025-ben pedig a közéleti témákkal foglalkozó tartalomgyártók voltak a legnépszerűbbek.
Folytatódott a televíziós tartalomfogyasztás átalakulása is. Miközben csökkent a hagyományos televízió-előfizetések száma, a streaminghasználat három év alatt majdnem 60 százalékkal nőtt, így 2025-ben már csaknem minden második televíziós háztartás rendelkezett valamilyen streaming-előfizetéssel.
A mozik a hat százalékos európai visszaeséshez képest jól teljesítettek: a magyarországi látogatások száma az előző évihez képest mindössze egy százalékkal, 10,4 millióra csökkent, a nézők csaknem tizedét pedig a Hogyan tudnék élni nélküled? című magyar film vonzotta.
Tavaly a százéves magyar rádiózás kiemelkedően széles közönséget ért el: heti hétmillió hallgatóval a magyar rádiós elérés bizonyult arányosan a legmagasabbnak Európában. Eközben megugrott a zenei streaming használata, a magyar nyelvű podcastcsatornák száma pedig öt százalékkal, 846-ra emelkedett.
A jelentés szerint a magyarországi reklámpiac 8,4 százalékkal bővült 2025-ben, miközben tovább nőtt a globális óriásplatformok súlya. Részesedésük már megközelíti a magyar online reklámpiac kétharmadát, szakértői becslések szerint pedig az Alphabet és a Meta magyarországi reklámbevétele legalább tízszeresen meghaladja a vezető magyar tartalomszolgáltatók teljes árbevételét.
Az NMHH figyelmeztet: a technológiai változások mellett egyre nagyobb jelentősége van a médiatudatosságnak. Bár a 15-60 év közöttiek többsége aktív és kritikus hírfogyasztónak tartja magát, a teljes közönség több mint fele időnként nehezen ítéli meg a hírek és hírforrások hitelességét. Öt év alatt ugyanakkor tíz százalékponttal, 34 százalékra nőtt az online hírek hitelességét ellenőrző magyar internethasználók aránya, ami a hetedik legmagasabb az Európai Unióban.
A jelentés külön foglalkozik a gyermekek egyre korábban kezdődő digitális jelenlétével. A három év alattiak naponta átlagosan 30-60 percet töltenek képernyő előtt, az első saját okostelefont pedig a fiatalok többsége már alsó tagozatos korában megkapja. A tanulmány rámutat: a digitális gyermekvédelem legnagyobb kihívásai közé a túl korai képernyőhasználat, a túlhasználat és a függőség mellett az online csalások, a grooming (kiskorúak online behálózása) és a szexting (szexuális tartalmak küldése) is beletartozik.
A teljes Médiapiaci jelentés a https://nmhh.hu/kiadvany/55/Mediapiaci_Jelentes_2026 linken olvasható.
2026. november 5.
(MTI)
Hozzászólás írása