A júniussal zárult egy évben csökkent, a megelőző tizenkét hónapban viszont rekordot döntött a nettó bevándorlás Nagy-Britanniában, és a brit kormány csütörtökön további szigorítási terveket jelentett be. A brit statisztikai hivatal (ONS) ismertetése szerint ugyanakkor a véglegesen távozók legnagyobb egyedi csoportját az EU-állampolgárok tették ki.
Az ONS csütörtöki beszámolója szerint a június 30-án véget ért tizenkét hónapban 728 ezer volt a Nagy-Britanniába tartós letelepedés és munkavállalás céljával érkezők nettó száma, vagyis a bevándorlók és a kivándorlók számának különbsége.
Ez azt jelenti, hogy a nettó bevándorlás 20 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
A statisztikai hivatal jelentősen felfelé korrigált adatai szerint ugyanakkor a 2023 júniusával zárult egy évben minden korábbinál magasabb, 906 ezer volt a tartós letelepedés céljával érkezők nettó száma. Ez komoly mértékű felülvizsgálat, az ONS korábbi becslésében ugyanis 740 ezer fős nettó bevándorlás szerepelt arra az időszakra.
Az ONS a tavalyi egész évi adatot is jelentősen felfelé módosította: a csütörtöki adatismertetés szerint 2023-ban 866 ezer volt a nettó bevándorlás a korábbi becslésben kimutatott 685 ezer helyett.
Sir Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök a Downing Streeten tartott csütörtök esti sajtóértekezletén kijelentette: a bevándorlók elsöprő többsége olyan állásokat tölt be, amelyekre nincs hazai munkaerő.
Starmer szerint ez is jelzi, hogy a szakképzett munkaerő hiánya miatt a brit gazdaság milyen „kétségbeejtő mértékben” függ a külföldi munkavállalóktól. Hozzátette: mindez az előző, konzervatív párti kormány elhibázott szakpolitikai döntéseinek következménye.
A szakmunkásképzésben részt vevők száma az elmúlt évtizedben a felére csökkent, miközben a munkavállalói vízumoké a kétszeresére nőtt – hangsúlyozta a brit kormányfő.
Starmer kijelentette: a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után bevezetett új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást a kormány átalakítja, mindenekelőtt úgy, hogy hazai szakképzési követelményeket ír elő a külföldön munkaerőt toborzó vállalatoknak.
A szigorítások között szerepel az is, hogy a munkavállalási vízumok kiadásának szabályaival visszaélő brit vállalatok számára a hatóságok minimum két évre megtiltják a külföldi munkaerő alkalmazását.
A brit statisztikai hivatal csütörtöki adatismertetése szerint a júniussal zárult egy évben érkezett letelepülők közül mindössze 10 százalék volt azoknak az aránya, akik az „EU plusz” országcsoportból költöztek Nagy-Britanniába. Az ONS ebbe a csoportba sorolja az Európai Unió tagországai mellett Norvégiát, Izlandot, Liechtensteint és Svájcot.
A Nagy-Britanniából ugyanebben az időszakban véglegesen elköltözők 44 százalékát viszont az „EU plusz” csoport állampolgárai tették ki: közülük 211 ezren távoztak a vizsgált egy évben. Ez azt jelenti, hogy az „EU plusz”-országok állampolgárai alkották a Nagy-Britanniából végleg távozók legnagyobb egyedi csoportját.
2024. november 28.
(MTI)
Hozzászólás írása