A világ üveghatásúgáz-kibocsátásának 37 százalékáért felelős építőipar karbonsemlegesítését szorgalmazta az ENSZ kedden közzétett jelentésében, „forradalomra” szólítva fel az ágazatot kevesebb beton és több biomasszából vagy újrahasznosított anyagból készült alapanyag felhasználásával, ami az iparág karbonsemlegesítésének elemi feltétele.
Az építőiparnak a felhasznált új beton mennyiségének „látványos csökkentésére” van szüksége, de a beton visszaszorulása „fokozatos” lesz – közölte az AFP francia hírügynökségnek adott telefoninterjúban Anna Dyson, a jelentés társszerzője, a Yale amerikai egyetem ökoszisztéma-központjának igazgatója.
A világ építkezésein a felére kellene csökkennie a beton részarányának 2020 és 2060 között ahhoz, hogy az építőipar karbonsemlegesítése hatékony legyen – mutat rá az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) a Yale egyetemmel és a világ mintegy hatvan kutatójával és építészével együttműködve készült jelentése. A megmaradó betonnak pedig újrahasznosított – újra beépített – vagy alacsony karbontartalmú cementből kellene készülnie, ha az emberiség meg akarja állítani a Föld felmelegedését. Jelenleg a maga 37 százalékával messze az első szén-dioxid-kibocsátó az építőipar – mutat rá a jelentés.
Az építőanyagok korábban korántsem jártak annyi szén-dioxid-kibocsátással, mint most az acél, az alumínium, az üveg, a műanyag vagy a beton. A XX. század közepéig az építőanyagok többnyire megújuló – biológiai vagy organikus – és főként helyi alapanyagokból készültek (fa, kő, illetve mezőgazdasági melléktermékek, mint a szalma vagy a juta). Csak néhány évtizede használ az építőipar bányászati folyamatokból eredő, mérgező és nem megújuló anyagokat – hangsúlyozta Anna Dyson. Ma a beton, az acél és az alumínium együttesen a világ szén-dioxid-kibocsátásának 23 százalékát teszi ki – áll a jelentésben.
Az építőiparnak feltétlenül „együtt kell működnie az erdészettel és a mezőgazdasággal”, hogy együtt kezeljék a fa és biomassza forrásokat és jövő városainak építőanyagait – hangsúlyozta Anna Dyson. Egyfajta forradalomra van szükség, hogy megszüntessük a szén-dioxid-kibocsátást az építkezésben, és „könnyebb” anyagokból építkezzünk – mondta az egyetemi tanár. Az anyagok újrahasznosításával el kell kerülni a hulladék keletkezését és lehetőség szerint számítógépes tervezést, biológiai forrásból származó alapanyagokat kell felhasználni, mint például a fa vagy a bambusz, és javítani kell a kiválthatatlan anyagok karbonsemlegesítését.
A szerzők szerint az élő növényi biomasszából készült falak vagy tetőzet „alacsony karbontartalmúak, ami nagyon fontos a városok jövője szempontjából”. A Németország kérésére készült jelentést szeptemberben mutatják be New Yorkban az ENSZ klímahete alkalmából.
„Nincs varázsrecept” az építőipar karbonsemlegesítésére, „új alapanyagokat kell bevezetni”, „változtatni kell az eljárásokon, és nem csak az egyiket vagy a másikat” – hangsúlyozta Naomi Keena, a kanadai McGill Egyetem munkatársa, a jelentés másik társszerzője.
2023. szeptember 12.
(MTI/AFP)
