A vonal korszerűsítése miatt csaknem nyolc évi szünet után, a legutóbbi szerb bejelentés szerint december 13-án indulhat újra a közvetlen vasúti személyforgalom Budapest és Belgrád között.
Ljubisa Pejicic, a Srbijavoz szerb személyszállító vasúttársaság megbízott vezérigazgatója a Prva televíziónak azt mondta: a magyar szakaszon megfelelő eredményt hoztak azok a tesztek, amelyeket az eredetileg tervezetteken felül végeztek el, így az új éves szerb menetrend életbelépésével megindulhatnak a nemzetközi járatok.
A Budapest és Belgrád közötti közvetlen vasúti összeköttetés 2019. február 1-jétől kezdődően szünetelt a szerbiai pályaépítés miatt. Budapestről az Ivo Andric vonattal kelebiai átszállással el lehetett jutni Újvidékig, onnan azonban Belgrád felé már nem közlekedtek vonatok. A vonal magyarországi szakaszának építése miatti lezárások később kezdődtek el: Délegyháza és Kelebia között 2022. február 1-jétől, a teljes Budapest-Kelebia útvonalon május 1-jétől szünetelt a közlekedés. A vonal magyar szakaszán 2026. február 27-én már megkezdődött a teherforgalom.
Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgató 2026. februári ismertetése szerint a Ferencváros és Kelebia közötti, mintegy 160 kilométeres, rossz állapotú, egyvágányú vasút helyén kétvágányú, de szintén csak óránként 160 kilométeres közlekedésre alkalmas vonal épült meg. Szerbiában a pályát óránként 200 kilométeres sebességű személyszállításra tervezték. A MÁV a fejlesztés céljai közé sorolta a két főváros közötti korábbi, hozzávetőleg nyolcórás menetidő három és fél órára csökkentését.
A beruházás előkészítése már 13 évvel ezelőtt elkezdődött. Orbán Viktor magyar, Ivica Dacic szerb és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök 2013. november 25-én a bukaresti Kína-Kelet-Közép-Európa-csúcstalálkozón jelentette be, hogy a vasútvonal korszerűsítését a három ország együttműködésében végzik el, részben kínai hitelből és kivitelezésben. Orbán Viktor azzal érvelt, hogy a közép-európai gazdasági lehetőségek kihasználásához infrastruktúrafejlesztésekre és külső finanszírozásra van szükség. A gazdasági indoklás középpontjában a kínai áruk Európába szállítása állt. „Ez a vasútvonal lesz az egyik szakasza annak a Görögországból induló tranzitútvonalnak, amely Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül Nyugat-Európa felé halad majd” – mondta Orbán 2014. december 16-án Belgrádban.
A magyar szakasz finanszírozásáról 2020. április 24-én írták alá a hitelmegállapodást a kínai Eximbankkal. Varga Mihály akkori pénzügyminiszter közlése szerint a beruházás 85 százalékát kínai hitelből, 15 százalékát magyar állami saját forrásból finanszírozták. A hitelről szóló megállapodást tíz évre titkosították.
Az eredeti magyar tervezési és kivitelezési szerződés értékét az Opus Global 2019. június 12-i közleménye 2,078 milliárd dollárban, akkori átszámítással csaknem 590 milliárd forintban adta meg. Vitézy Dávid mostani közlekedési és beruházási miniszter azonban 2026. június 1-jei parlamenti válaszában már közel ezermilliárd forintos beruházásról beszélt, és kilátásba helyezte a költségek átvilágítását.
Az Újvidék-Szabadka-országhatár szakasz 1,1628 milliárd dolláros szerződéses értékéből 988,4 millió dollárt kínai hitel, 174,4 millió dollárt szerb költségvetési hozzájárulás fedezett a közlekedési minisztérium projektadatlapja szerint. A szerb vasút közlése szerint az Ópázova-Újvidék szakasz építésében az orosz RZD International is részt vett, orosz állami hitelfinanszírozással.
A vasútvonal elkészülésének határideje többször is változott. A szerb kormány 2014. december 16-i közleménye 2017 júniusát jelölte meg a Belgrád-Budapest gyorsvasút elkészültének céldátumaként. Vucic 2015-ben már 2018-ra ígérte a korszerűsített összeköttetést. Varga Mihály 2019 júniusában 2023-as befejezési célt közölt. A finanszírozási megállapodás azonban csak 2020-ban született meg, és ennek aláírásakor Varga Mihály már 2025-re tette a teljes vasútvonal elkészültét, miközben a szerb szakasz befejezését 2022 végére várták.
Belgrád és Újvidék között 2022. március 19-én megindult a menetrend szerinti közlekedés. Az Újvidék-Szabadka szakasz megnyitását azonban a szerb elnök 2024. október 3-án csak az év november 24-ére harangozta be.
2024. november 1-jén azonban leomlott az újvidéki vasútállomás előtetője, 16 ember halálát okozva. Az állomásépületet a gyorsvasúti beruházás részeként újították fel, és négy hónappal a baleset előtt adták át. A tragédia után elmaradt az északi pályaszakasz novemberi megnyitása, és további ellenőrzések következtek. A vasútállomás ma sem üzemel.
Az Újvidék-Szabadka szakaszon 2025. október 3-án tartották meg az ünnepélyes első utat, a rendszeres személyszállítás október 8-án kezdődött meg.
Magyarországon a személyforgalom megindításának egyik meghatározó akadályává az ETCS európai vonatbefolyásoló rendszer üzembe helyezése vált. Az Európai Unió Vasúti Ügynökségének ismertetése szerint a rendszer a vonat helyzetét és sebességét felügyeli, és szükség esetén fékezést kezdeményez.
A MÁV 2026. március 30-i közleménye konkrét szoftverhibákról számolt be: az első tesztelési kör után hibajegyeket küldtek a kínai vállalkozónak. A közlemény szerint a hatósági elvárás mintegy húszezer kilométernyi hibamentes tesztüzem volt, és a korábbi hasonló üzembe helyezések tapasztalatai alapján a hibajavítás, az ismételt tesztelés és a finomhangolás legalább negyedévet igényelt.
A MÁV 2025 novemberében kiadott vágányzári hirdetménye még 2026 első negyedévére jelezte a felújítás várható befejezését. Vitézy Dávid 2026. október 8-án már a terheléses próba és az ETCS-vizsgálat sikeres lezárásáról számolt be. A miniszter az elővárosi személyforgalom megindítását október második felére, a nemzetközi járatokét decemberre helyezte kilátásba.
2026. október 26.
(MTI)
Hozzászólás írása